Aka Manto (Vörös Köpeny)
A történet szerint, a nyilvános wc-n ülve egyszer csak megszólal egy rejtélyes hang, ami megkérdezi, hogy piros vagy kék papírt kérsz-e. Piros papírnál Aka Manto addig kaszabol, míg a véred pirosra nem festi a ruháidat, kéknél pedig addig fojtogat, amíg el nem kékülsz. Egyes változatok szerint azt kérdezi, piros vagy kék köpenyt kérsz-e, ebben az esetben, ha pirosat kérsz, letépi a bűrt a hátadról, mintha egy köpeny lenne, ha pedig kéket, az összes véredet kicsapolja az elkékülésig. Tudniillik, a vörös köpenyesnek nincs humora, így ha sárgát válaszolsz, abba a wc-be fullaszt bele, amit épp használtál. Más színeknél kezek nyúlnak fel érted, hogy lerántsanak az alvilágba. Állítólag, ha visszautasítod az ajánlatot, vagyis nem kérsz köpenyt vagy papírt, akkor élve megmenekülhetsz.

Kuchisake-onna (Felvágott szájú nő)
A legenda szerint, a Kuchisake-onna eredetileg egy gyönyörű, fiatal nő volt, akit minden férfi megnézett. A férje félt attól, hogy esetleg megcsalja, ezért a száját fültől fülig felvágta, hogy elcsúfítsa. Napjainkban a szigetország utcáit járja, testet öltött gonosz lélek formájában, és orvosi maszkot visel, hogy elrejtse az arcát. Így szólít le embereket az utcán, hogy megkérdezze tőlük, hogy szép-e. Ha nemmel válaszolsz, akkor megöl. Ha igennel, leveszi a maszkját, és újra felteszi a kérdést - ha nemmel válaszolsz, szintén halál jár érte, ha pedig még mindig szépnek találod, a te szádat is felvágja, hogy olyan szép lehess, mint amilyen ő is. A megmenekülés itt is lehetséges abban az esetben, ha azt mondod, hogy átlagosnak találod, így amíg gondolkodik a következő lépésen, megmenekülhetsz, vagy ha közlöd, hogy nemrég lettél eljegyezve. Ebben az esetben bocsánatot kér, és békén hagy.

Yuki-onna (Hóboszorkány)
Eszerint a történet szerint, két vadász egy kis falucskában élt. Mosaki, egy vénséges öregember, és 18 éves fia, Minokichi. Egy téli napon, amikor hazafelé tartottak, elkapta őket a hóvihar, így egy barlangban kellett éjszakázniuk. Mosaki gyorsan álomba szenderült, míg Minokichi a szél süvöltését hallgatta - ekkor úgy hallotta, mintha valaki besétált volna a barlangba. Alvást színlelt, de érezte, hogy jéghideg kezek simogatják. A szemeit kinyitva a barlang szájánál egy gyönyörű nőt pillantott meg.
- Én vagyok a Hóboszorkány, meg akartalak ölni, de túl szép vagy, hogy ezt megtegyem. Ha erről bárkinek mesélsz, meg foglak ölni! - mondta a boszorkány.
Ahogy a nő kilépett a barlangból, Minokichi utána szaladt, de már hűlt helyét sem találta, pedig már a vihar is lecsendesedett. Visszasietett az apjához, ám amikor a testéhez ért, az öregembert már megfagyva, holtan találta.
Amikor véget ért a gyász, Minokichi újra vadászni indult, ekkor futott össze egy szépséges lánnyal. A neve Oyuki volt, és a fiúnak hamarosan megtetszett a lány. Nemsoká szerelmesek lettek egymásba. Később össze is házasodtak, 10 gyermekük született, de Oyuki még a gyerekek után is ugyanolyan gyönyörű volt, mint amikor először találkoztak.
Egy nap Minokichinek eszébe jutott a boszorkány, amikor a papírlámpások fényénél feleségét bámulta.
- Ahogy az arcodra nézek, eszembe jutott egy történet, amit 18 évesen éltem át. Láttam valakit, aki ugyanolyan gyönyörű volt, mint te, és nagyon hasonlított rád - mondta Minokichi.
- Mesélj róla, hol láttad? - kérdezte Oyuki.
- Nem tudom, ébren voltam-e vagy aludtam... de ő volt az egyetlen olyan szépség, aki hozzádfogható volt. Nem tudom, álmodtam-e, vagy tényleg a Hóboszorkányt láttam.
Ekkor a nő rákiabált a férjére.
- Én voltam az! - kiáltotta. - Figyelmeztettelek, hogy ne szólj senkinek, különben halál fia vagy! A gyerekek alszanak, de meg kéne öljelek most azonnal. De nem teszem. Gondoskodj róluk, de vigyázz, ha bármelyikük is panaszkodni fog, kegyetlenül megbüntetlek!
A nő sikoltozása egyre elhalkult, majd szél süvítésévé változott. Alakja füstté változott, majd eltűnt.
Ezentúl nem látták soha többé.