2015.06.14. 15:25, DahliaB
A történet mindössze a fantázia szüleménye, a valóság eseményeivel való egyezés a véletlen műve. Az ehhez hasonló rémmesék nagy része külföldi oldalakról származik, a fordítás viszont saját.
Egy hideg és sötét decemberi estén egy Kathy nevű tinédzserlány bébiszitterkedett - két gyerekre vigyázott. Egy hétéves fiúra, Taylorra, és egy hatéves lányra, Selenára. A szülők éjszakára elmentek filmet nézni a moziba, és Kathyt otthon hagyták a gyerekeikkel.
Kilenc óra után csörgött a telefon. Kathy felvette. Egy hang sikoltott bele:
- Segíts rajtam! Az ég szerelmére, segíts!
Kathy letette a telefont, és azt gondolta, biztos valaki csak szórakozik és tréfahívás volt az egész. Fél óra elteltével újra csörgött a telefon. Ugyanaz a hang ordított a telefonba.
- Segíts rajtam! Valaki, kérem, segítsen!
Kathy ekkor már félni kezdett. A gyerekek megkérdezték, hogy ki volt az, de Kathy csak azt mondta, hogy semmi baj, minden rendben van.
Újabb fél óra múlva megint jött egy hívás. A hang félve és reménytelenül sikoltott bele újra.
- Segítség! Az isten szerelmére, senki nem segít rajtam?!
A vonal megszakadt.
Pár perc múlva kopogtak. A bébiszitter lefektette aludni a gyerekeket. A kopogás folytatódott. Félt, mert nem tudta, ki lehet. A gyerekek szülei biztosan nem, ugynis még órákig tarthat, mire hazaérnek.
Kintről hallott hangokat. Egy férfi kiáltozta újra és újra:
- Segíts, segíts, segíts, segíts...
A lány nem tudta, mit csináljon.
- Beengedem - mondta magának. - Segítségre van szüksége...
Később, azon az estén a szülők hazaértek, a ház csendes volt. Az összes lámpa le volt kapcsolva. Ahogy bementek a házba, a nappaliban horrorisztikus látvány tárult eléjük. Kathy és mindkét gyerek halott volt. A karjaik és a lábaik le voltak vágva.
A falra vérrel ezek a szavak voltak felírva: Az isten szerelmére, segítsenek, mielőtt újra ölni kezdenék! Nem tudom többé irányítani magam...